Jodo

Shimitsu & Kuroda

A Shinto Muso Ryu Jodo a legelső olyan japán harcművészeti ág, amelyben Jo-t használtak. Ez a XVII. században jött létre, alapítója Muso Gonnosuke Katsuyoshi, aki képzett vívó volt a Tenshin Shoden Katori Shinto Ryu stílusban.

Egy isteni sugallattól inspiráltan egy botszerű, a korábbiaknál rövidebb (kb 128 cm), de gyorsabb használatra szánt fegyvert alkotott, a Jot. Technikái tartalmazzák a lándzsa szúrásait, a kard vágásait, a naginata egyes mozdulatait, és a bot csapásait.

A Shinto Muso Ryu Jo összesen 64 technikát foglal magába, amelyek különféle karakterű sorozatokba tagolódnak. A gyakorlás módja meglehetősen szisztematikus, és kifejleszti a gyakorló technikai, pszichikai képességeit a test mozdulatain, légzésen, a fegyver megfelelő használatán, az időzítésen, koordináción, a pontosságon, intenzív szellemi és lelki edzésen keresztül.

A gyakorlók tanulmányaikat a 12 alapmozdulat (Kihon tandoku) elsajátításával kezdik, amelyek a stílus eszenciáját képezik. Utána az alapmozdulatokat kard ellenében párosan gyakorolják (Kihon sotai). Ezt követik a katak különféle sorozatai Omote, Chudan, Ran-ai, Kage, Samidare, Gohon no midare, és Okuden. Az utolsó sorozat a Gokui hiden (amelyet Go muso no jo is neveznek), tartalmazza azokat a technikákat, amelyek csak az iskola legmagasabb szintű tanítási engedélyéhez (Menkyo kaiden) kötődnek.

A Shinto Muso Ryu Jo tartalmaz még 12 katat a Shinto Ryu Kenjutsu kardvívásból. Az első nyolc technika hosszú kard hosszú kard ellenében, amelyet olyan technikák követnek, ahol hosszú kard és rövid kard áll szemben egymással.

A Shinto Ryu Kenjutsun túl számos más iskola anyagát is tartalmazza a Ryu, úgymint Uchida Ryu Tanjojutsu (sétapálca), Ikkaku Ryu Juttejutsu (vasbot), Isshin Ryu Kusarigamajutsu (láncos sarló), és Ittatsu Ryu Hojojutsu (az ellenfél megkötözése).